Az RTL Házon Kívül című műsorának megkeresésére adott válaszaink:

„Az Országos Mentőszolgálat állományában a nők száma és aránya is folyamatosan növekszik. Mérföldkövet jelentett az a vezetői döntés 2017-ben, mely megnyitotta a lehetőséget arra, hogy nőket a kivonuló mentőápolói és mentőgépkocsi-vezetői munkakörökben is foglalkoztathassunk. Korábban a mentés területén csak ápoló végzettségű hölgyek tudtak a mentésirányításban elhelyezkedni, illetve nők csak mentőtiszti vagy orvosi végzettséggel teljesíthettek életmentő szolgálatot. A változást nem csak a jogszabályi lehetőségek, hanem az a meggyőződés is indokolta, hogy az életmentő hivatásra való fizikai és lelki alkalmasságot a nemek szerinti különbségek helyett az egyéni képességek és készségek határozzák meg.

A „nyitás” egyben szilárd etikai megalapozottságú kultúraváltozást is jelentett, ami ugyan organikus folyamat, az alapkövei azonban az OMSZ Etikai Kódexében és a fokozott figyelmet érdemlő munkavállalói csoportokra vonatkozó Esélyegyenlőségi Tervben is világosan szerepelnek.

Az Országos Mentőszolgálat nem csak az elvek szintjén, hanem a gyakorlatban is igyekszik egyre többet tenni a diszkrimináció minden formája ellen és a nők jogainak, érdekeinek és igényeinek érvényesítése érdekében. Az OMSZ pszichológusainak és mentálhigiénés szakembereinek fontos feladata a bajtársnők mentális egészségének, rezilienciájának védelme és erősítése. Szakembereink rendszeresen szerveznek a nők testi-lelki egészségét támogató foglalkozásokat, a közelmúltban pedig külön konferenciát rendeztünk „Az egyenruha szépségei és kihívásai női szemmel” címmel, amely számos kockázati tényezőt és megoldási lehetőséget is érintett. Amennyiben az OMSZ valamelyik közösségében (mentőállomás vagy adminisztratív terület) visszaélés, jogsértés (erőszak, zaklatás), vagy méltatlan bánásmód gyanúja merül fel, az esetet „Integritást sértő esemény”-ként kezeljük és a szükséges munkáltatói, illetve egyéb lépéseket azonnal megtesszük.

Tisztelt Szerkesztő Úr!

Mielőtt a megkeresésében felvetett kérdésekre érdemben válaszolnánk, szükségesnek tartjuk rögzíteni: minden olyan eset, amelyben egy bajtársnőnk fájdalmat, megalázottságot vagy magára hagyatottságot él meg, akkor sem hagyhatja közömbösen intézményünk vezetését és közösségét, ha a jogi értékelés a megéltektől eltérő képet ad. Az alábbi sorokat ennek a kötelezettségnek és szellemiségnek a tudatában fogalmaztuk meg.
A Családbarát címet (eddig már hét alkalommal) azért a törekvésért kaptuk, hogy egyre többet és egyre jobban igyekszünk tenni a családos, gyermeket nevelő bajtársaink és bajtársnőink támogatásáért (iskolakezdési támogatás, nyári gyermektábor, női egészségprogram, stb.). Zaklatás, bántalmazás, visszaélés tárgyában a szemléletünk és a gyakorlatunk is zéró toleranciára épül, azonban érdemi intézkedés nem történhet az igazság alapos tisztázása, a sokszor bonyolult és komplex valóság feltárása nélkül. A megnevezett bajtársnők sajnos minket nem mentesítettek a titoktartási kötelezettség alól, ezért konkrét információkat, amik jelentősen árnyalnák a képet, nem adhatunk ki.

Mindkét történet hosszú, összetett, az egyoldalú bemutatásuk félrevezető lehet. Biztosan nem az a célja az Ön által készített riportnak, hogy részrehajlóan mutasson be olyan történeteket, amelyben szereplők jelentős kötelezettségszegéseket követtek el. Egyes esetekből – azok bármennyire sajnálatosak is – nem lenne megalapozott 5000 bajtársnő munkakörülményeire vonatkozó általános, negatív következtetéseket levonni.

Az egyik esetben a jogerős bírósági ítélet jogszerűnek találta a munkáltató eljárását és megállapította, hogy a munkavállaló által hivatkozott lelki terhelésért, stresszért a munkáltató teljes mértékben nem tehető felelőssé. Az adatkezelés körülményeit az adatvédelmi illetékesek megvizsgálták, az álláspontjuk szerint jogsértés nem történt. A másik esetben egy betegellátás során elkövetett súlyos szakmai hiba alapozta meg a munkaviszony megszüntetését. Később, „második esély” kapcsán a próbaidő végén a helyi vezetők – élve a jogszabályban biztosított, mind a munkavállalót, mind a munkáltatót megillető, próbaidő alatti felmondás lehetőségével – ismét a betegellátás minőségét szem előtt tartva hoztak döntést. A diszkrimináció, a jogtalanság minden formája ellen fellépünk, de a jogok mellé kötelezettségek is társulnak, melyeket etikai-, szakmai és munkajogi keretek is meghatároznak.

Az előrelépés érdekében külön tájékoztató anyagot, segédletet készítettünk bajtársainknak azért, hogy aki bajba kerül, áldozattá válik tudja, hogy hová fordulhat segítségért (csatolva). A vezetők számára képességfelméréssel kezdődő, fejlesztéssel folytatódó programot indítottunk, melynek egyik célja a közösségben előforduló, illetve személyes természetű konfliktusok legmegfelelőbb kezelésére való felkészítés is. Az új mentőállomások építésénél hangsúlyos szempont a bajtársak komfortja, a megfelelő, méltó munkakörülmények biztosítása, ami magában foglalja a nők és férfiak méltó tisztálkodási és pihenési lehetőségeinek biztosítását is (például Buda Mentőállomás, vagy Győr Mentőállomás). Igyekszünk egyre jobb munkáltatók lenni, emberséggel, empátiával és elkötelezettséggel fordulni nem csak a betegek, hanem a saját munkatársaink, bajtársaink felé is.

Az Országos Mentőszolgálat kérésére, a pszichológusai és mentálhigiénés szakemberei által első ízben végzett Jóllét Riport felmérés számos aspektusból vizsgálta a munkavállalók elégedettségét, a kitöltők között összesen 196 nő volt. Az apropót az is adta, hogy képet alkothassunk a bajtársi közösség tagjainak a covid időszak utáni lelkiállapotáról, a veszélyeztető faktorokról, reziliencia képességéről és a szükséges teendőkről. A visszamérés, vagyis a felmérés ismétlése terveink szerint már az idei évben megtörténik annak érdekében, hogy láthassuk az azóta a bajtársakért megtett lépések hatékonyságát. Az értékelés pozitív megállapításai között szerepelt, hogy a mentődolgozók erős, támogató közösséget alkotnak, melyet nagyfokú bizalom jellemez. A dolgozók jellemzően elégedettek a munka értelmességével, a fejlődési lehetőségekkel és a munkakör egyértelműségével is. A felmérés negatív megállapításait az OMSZ vezetése kiemelt figyelemmel értékelte. Ezek egyes elemeire (előreláthatóság, igazságosság, kontrollélmény) hosszútávú előrelépés szükségességét (közösségi feldolgozás, programfejlesztés) jelölték ki, míg a „szekálás”-zaklatás -erőszak (betegektől, hozzátartozóiktól, munkatársaktól) témájában azonnali lépéseket határoztak meg. Ilyen azonnali lépés volt a potenciális érintettek azonosítása és az esetleges visszaélések, jogsértések elleni azonnali, határozott fellépés. A szervezetbiztonsági területet is involváló vizsgálat a felméréssel összefüggésben nem azonosított konkrét esetet, aminek egyik oka a felmérés anonimitása, a másik oka vélhetően a 2024-es kérdőív-kitöltéstől a 2025. júniusi publikálásig eltelt hosszabb idő is lehetett. A konkrét eseteken túlmutató általános lépéseinket az előző válaszokban részletesen ismertettük. A téma fontosságát és a magyar viszonyokon túlmutató, külföldi mentőszolgálatoknál is mérhető jelentőségét alátámasztják az alábbi adatok:

• A 2025-ös NHS-adatok szerint az ambulance staff több mint 31%-a számolt be nem kívánt szexuális viselkedésről.
• A London Ambulance Service belső felmérése szerint az állomány 53%-át érte fizikai támadás szolgálat közben, 44% számolt be szexuális zaklatásról.
• Az Association of Ambulance Chief Executives (AACE) 2025-ös összesítése szerint a mentődolgozók 38%-a tapasztalt fizikai erőszakot, 52%-a zaklatást vagy agressziót a betegek vagy a nyilvánosság részéről.
• A South Western Ambulance Service NHS Foundation Trust workplace culture jelentése például arról számolt be, hogy az ottani dolgozók 24%-a tapasztalt bullyingot vagy harassmentet más dolgozók részéről, különösen az ambulance technician csoportban.
• Írországban a SIPTU szakszervezet 2026-os felmérése szerint a National Ambulance Service dolgozóinak többsége tapasztalt vagy látott munkahelyi bullyingot, és közel egyharmaduk számolt be szexuális zaklatásról az elmúlt egy évben.
• Tudományos publikációk is megerősítik a problémát. Egy 2025-ös nemzetközi EMS-vizsgálat szerint az EMS-dolgozók közel 60%-a rendszeresen tapasztal verbális agressziót, 23,5% fizikai erőszakot, a női mentődolgozók lényegesen gyakrabban élnek át szexuális zaklatást.
• Nemzetközi EMS-metaelemzések alapján Európa és Észak-Amerika számít a legmagasabb kockázatú régiónak a mentődolgozókat érő fizikai erőszak és szexuális zaklatás szempontjából. Egy 2021-es szisztematikus áttekintés szerint a paramedikusok körében a verbális agresszió előfordulása megközelíti a 60%-ot, a fizikai erőszaké 25% körüli, a szexuális zaklatásé 16%, miközben a női dolgozók esetében a szexuális zaklatás aránya négyszerese volt a férfiakénak.

Az OMSZ dolgozói létszáma az orvosi (alapellátási) ügyeletek szervezésének és működtetésének alapfeladatával jelentősen kibővült, jelenleg mintegy 17000 főt foglalkoztatunk országszerte.

A „Jóllétet támogató szervezeti és mentálhigiénés beavatkozásokra tett javaslatok” alapján az alábbi lépések történtek:

1. A kontrollélmény növelése érdekében megkezdtük az előkészítő munkát annak érdekében, hogy például a szolgálati beosztások készítése során a bajtársak saját szempontjai (pl. a preferált munkatársakkal közös beosztás készüljön) jobban érvényesülhessenek.
2. A jutalmazás, az igazságosság és a tisztelet erősítésére frissítettük elismerési, jutalmazási szabályzatunkat, amelyet véleményezés céljából az érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek (MOMSZ, MESZK, MMME) részére is megküldtünk, hogy javaslataikat megismerhessük és lehetőség szerint figyelembe vehessük. Az egyenlő, igazságos feladatelosztást megkerülhetetlen vezetői elvárásként kezeljük. A bajtársak társadalmi megbecsülésének további erősítése érdekében rendszeresen publikálunk releváns, a bajtársak munkáját hitelesen bemutató tartalmakat az OMSZ nyilvános felületein, közösségi média csatornáin.
3. Az egészségi mutatók javítása érdekében kibővítettük egészségtámogató programunkat (dietetika, komplex tüdőegészség- program, szájüregi szűrés, inbody és csontsűrűség mérés, bőrrák szűrés, gyógytorna, stb.).
4. A stresszkezelés és mentális jóllét támogatására pszichológiai és mentálhigiénés szakembereink további programokat és aktivitásokat indítottak, még nagyobb hangsúlyt helyezve bajtársaink lelki támogatására, rezilienciájának erősítésére és a kiégés megelőzésére.
5. Az erőszak és zaklatás megelőzése és kezelése érdekében tett lépéseket korábbi válaszaink tartalmazták. A bajtársak számára készült támogató anyagot („Kihez fordulhatunk, hogyan kaphatunk segítséget visszaélés gyanúja esetén”) azóta külső, a szervezettől független segítők elérhetőségeivel (NANE, Patent) is kiegészítettük.

Kommunikációs Osztály
Társadalmi Kapcsolatokért és Kommunikációért Felelős Igazgatóság
Országos Mentőszolgálat