.JPG)
Az Országos Mentőszolgálat gépjárműállományának rövid története
Debrődi Gábor
(Kresz Géza Mentőmúzeum)
Az Országos Mentőszolgálat gépjárműállományának rövid története
A második világháború után nem sokkal, 1948-ban alakult meg Magyarország legnagyobb egészségügyi intézménye, az Országos Mentőszolgálat. A jelenlegi statisztikák szerint ma 213 db mentőállomásán 1238 db mentőjárművel[1]- melyből közel 1000 db a futó mentőgépkocsi - és 7684 dolgozójával látja el mentési és betegszállítási feladatát az ország egész területén.
Ez a teljesítmény évente közel három millió beteg ellátását és kórházba történő szállítását jelenti, mely alatt a Mentőszolgálat homogén járműparkja 62 millió menetkilométert tesz meg.
Az alakulás évében a mentők csupán 77 db mentőállomással, 359 dolgozóval és 132 db mentőgépkocsival rendelkeztek.[2] A járműpark heterogén, világháborús ostromot túlélt roncsokból, adományokból verbuvált gépkocsikkal indult. A nehézségeket tovább fokozta a 19-féle gépkocsitípussal tarkított járműállomány alkatrészhiánya és bonyolult szervízelése.
Az azonnali fejlesztésre szoruló Mentőszolgálatnak - a kor gazdasági nehézségeit ismerve - esélye sem volt, hogy járműállományát korszerűsítse. A nehézségek ellenére a mentők már az alakulás évében 95.334 mentőfeladatot láttak el és ezalatt 2.540.000 km-t teljesítettek Magyarország útjain.
Az alakuló járműpark legelterjedtebb és a korabeli lehetőségekhez mérhető legkorszerűbb típusainak egyike volt a Fiat 1100-as típusa. E típus darabszámát növelte az Országos Mentőszolgálat szilveszteri gyűjtőakciója, melynek eredményeként 1949 tavaszán a mentők 12 új darabot tudtak vásárolni.
1. Az indulás első fotói. Új mentőtáskák érkezése, a háttérben Fiat és Dodge, Ford V-8 és Hanomag típusok láthatóak
.
2. És a legendás Fiat 1100-as
A korábbi Országos Mentőhálózatot kiépítő Vármegyék és Városok Mentőegyesületétől amerikai Dodge Weapon mentőgépkocsikat örökölt a Mentőszolgálat, valamint a kormány adományaként is érkeztek ilyen típusú gépkocsik a mentőkhöz.[3]
3. Dodge Weapon teherautó hatalmas betegterében egyszerre több fekvő beteget is lehetett szállítani
4. A Dodge egy kisebb változata
Az 1940-es évek végén Dodge, Magosix, Steyer, Praga, Tatra, Studebaker, Skoda, Ford V-8, Citroën, Chevrolet, Plymouth, Peugëot, Opel Kapitän, Opel Super, Opel Olimpia, Opel P.4, Phänomen, Hanomag típusok járták még az ország útjait. [4]
Az Országos Mentőszolgálat Gépjármű Osztályának dokumentációi szerint 1950 tavaszán a Mentőszolgálat átvette az államosított Országos Társadalombiztosító Intézet és az Országos Bányatárspénztár által végzett betegszállítási feladatokat, valamint azok telephelyeit, személyzetét és teljes járműállományát. A darabszámot tovább növelte az államosított Tűzoltóság néhány adománykocsija, melyeket a korábbi tűzőrségektől vettek át. Ezek a mentőknél még hosszú évekig szolgáltak.
Az 1950-es évek közepére a járműpark világháború ban rekvirált vagy adományozott darabjainak legtöbbje, és a nagy elődöktől: a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesülettől (BÖME), a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületétől (VVOME) megörökölt gépkocsik túlnyomó része végleg tönkrement.
A probléma súlyát mutatja, hogy Dr. Orovecz Béla az Országos Mentőszolgálat főigazgatója 1956 februárjában részletes jelentést készített a mentők helyzetéről Dr. Román József egészségügyi miniszternek.
6. IFA Phänoman és Fiat 1100-as egy vidéki mentőállomáson. Phänomen betegellátás közben
A 393 db-os járműállományból 169 db, a járműállomány 43%-a azonnali selejtezésre szorult: 113 db Fiat 1100-as, 26 db Dodge, 16 db Skoda és 15 db Csepel-B 130-as. A Fiat és Dodge mentőgépkocsik alkatrészellátása - megfelelő devizakeret hiányában - az évtized közepére már megoldhatatlanná vált.[5]
Az 1950-es évek közepétől ismét bővült a paletta: a mentők rendszeresítették gépjármű-állományukban az NDK-ban gyártott IFA - Framó és Barkas típusait.
7. Framo-Barkas 901-es típusa
Az ötvenes évek második felében - a jobb alkatrészellátottság reményében - a mentők a szocialista országok - NDK, Lengyelország - járműipara felé fordultak. Gépkocsitípusaik a következők voltak: Fiat 1100 BLR Giardiniera, Dodge Roted Job, Dodge Weapon, Skoda, Phänomen Gr. 27., Phänomen Gr. 30., Phänomen Garant, Framó, Volkswagen, Csepel B-130, Topolinó, Pobeda.
A mentők ekkorra - ismerve a járműpark anomáliáit - teljesítményükkel világviszonylatban is követendő példát teremtettek: csupán az 1958. évben 649.617 mentési és betegszállítási feladatot teljesítettek, s ezalatt 15.217.154 km-t futottak!
8. Az 1960-as évek elején üzembe állított lengyel gyártmányú Warsawa belső szolgálati kocsi volt, melyet betegszállításra is alkalmaztak.
A típust az 1970-es években az orosz gyártmányú Volga követte.
9. Az orosz gyártmányú Volga személyautó ülő- és ellenőrkocsi volt.
A képen látható típus a ?80-as évek darabja.
Az 1954. március 29-én indított rohamkocsiszolgálat első darabjai a kor legkorszerűbb járművei voltak: az IFA Phänoman, az Opel Blitz és az 1957-ben adományként érkező 2 db Dodge Job Roted.[6]
|
10. Az első IFA Phänomen rohamkocsi 1954-ben |
11. Dodge Roted Job, a második generáció |
Az igazi áttörés, a homogén mentőpark megszületése az 1960-as évek elejére tehető. A szocialista országok legkedvezőbb ajánlatát tevő lengyelországi Nysa Járműgyár vállalta az Országos Mentőszolgálat teljes járműállományának új modellekkel való feltöltését.
A kormányközi szerződés értelmében Magyarország 1960-tól a nyolcvanas évek végéig összesen 8100 db Nysa mentőgépkocsit kapott. A Mentőszolgálat Gépjármű Osztályának adatai szerint e harminc esztendő alatt a Nysák 51 millió beteget szállítottak és több mint 1 milliárd kilométert futottak az utakon.
Egy 1963-as márciusi minisztériumi jelentésben Dr. Orovecz Béla főigazgató részletesen ismerteti a járműállományt: ekkor még 50 db Phänomen, 1 db 1102-es, 2 db Dodge Roted Job, 3 db Csepel 130-as futott az ún. alapításkori ?ősállományból?. Az igazi áttörést a Nysa dömpingszerű elterjedése jelenti: 408 db futott ekkor belőlük Magyarország útjain.
Mai szemmel hihetetlennek tűnik, hogy ezek a formás kocsik alig 125 ezer kilométer után teljesen tönkrementek vagy azonnali motorcserére szorultak. A szintén újdonságnak számító lengyel Warszawából 155 db járta az utakat. A mentők 646 darabból álló járműparkjában 620 db gépkocsi mentőkocsiként szolgálta a lakosság és a hazai egészségügy egyre növekvő igényét.
A változás még szembeszökőbb, ha az 1965-ös decemberi kimutatást vizsgáljuk: 2 évvel később a már 854 db mentőkocsira növelt állományból 777 db Nysa mentőjármű futott. A Warszawák száma viszont csökkent: a 155 db-os állomány 35 db-ra zsugorodott.
Mégis eljárt a Nysák fölött az idő, s az 1989-ben kiírt nemzetközi tender győzteseként a japán Toyota lett a hazai járműállomány beszállítója. 1990-től a Toyota Hiace típussal cserélték le a jócskán elöregedett és korszerűtlen járműállományt.
| 12. Robur rohamkocsi és az első Nysák | 13. A Nysa 520S-522S típusai a magyarországi utak jellegzetes darabjai voltak |
14. Az 1960-as évektől szolgálószovjet katonai UAZ terepjáró,
melyet a japán Mitsubishi L 300 típusa követett 1995-ben
Az igen puritánra sikeredett, de a terepen verhetetlen UAZ az 1970-es évek végétől vált a hazai mentőkocsipark részévé. Az UAZ-t váltó Mitsubishi L 300 modell 1995-től lett rendszeresített terepjárója a Mentőszolgálatnak. Napjainkban 75 db fut belőlük.
1964-ben a rohamkocsipark is megújult. Alapját az NDK-ban gyártott Robur-ok adták. A Robur LO 2500-as típusa 1973-ig, az első Mercedesek üzembe állításáig futott. A tekintélyt parancsoló Robur-ok emelhető-állítható hordágyukkal, kifejezetten tágas betegterükkel a maguk idejében a legideálisabb darabjai voltak a rohamkocsi-szolgálatnak.
Az 1970-es évek közepétől e szolgálati ágban is megkezdődött a homogén gépjárműállomány kialakítása.
|
15. Robur LO 2500-as a szobi utcai Mentőkórház előtt |
16. Robur LO 2500-as és az új rohamkocsi, a Mercedes 309-es |
A Mercedes Benz 308, 309 és 310-es rohamkocsijainak típusait követte a rohamkocsiszolgálat legmodernebb járműve, a kilencvenes évek második felétől szolgálatba állított Mercedes Benz 314-es Sprinter. Az időközben kiöregedett 310-es modellből már csak 14 db teljesít szolgálatot a Mentőszolgálatnál.
A járműpark érdekessége a Mercedes Benz 100-as típusa, melyet apró termete miatt, többnyire betegszállításhoz használnak. E korai típusból csak 11 db fut a mentőszolgálatnál.[7]
19. A legújabb rohamkocsik, a Mercedes Sprinter 314-es Sprinter és a legújabb 313-as CDI modell
20. A Sprinter betegtere a betegellátás szempontjából nagyon praktikus, de egyben elegáns is
A legmodernebb kocsikból, a Sprinter 214 KA, 313 CDI, 313 4WD, 314, 314 4WD típusaiból ma 136 db szolgál eset- és rohamkocsiként.
1994-től a mentőtiszti szolgálatot adó esetkocsik fejlesztése is megtörtént. A szűknek bizonyuló Toyotákat felváltották a mai napig is futó Mercedes Benz 210-es darabjai. Napjainkban e típusból még 104 db teljesít szolgálatot.
21. Az első 210-es Mercedes esetkocsi 1994-óta áll szolgálatban
22. 1990-től fut a Toyota generáció. Az első modell, az RZH 102-es és az 1997-óta futó újabb változat.
A Toyota Hyace típusai 1990 óta szolgálnak szállító- és esetkocsiként, azonban a Mercedes 210-es esetsorba állításával már csak betegszállítást folytat Toyota típusú gépkocsijaival a Mentőszolgálat.
Az igen szűkre méretezett Toyota típus kimagaslóan jó műszaki és menettulajdonságaival mindvégig megbízható gépkocsiként szolgálta a mentőket. A Toyota az elmúlt 15 év alatt - a Nysa utódjaként - a járműállomány legelterjedtebb típusává vált.
Napjainkban az első generációs darabokból (1990), az RZH 102-ből még 309 db teljesít szolgálatot, mint szállítómentő. Nehéz terepviszonyokra tervezett változata az LH 118 4WD modellje. E típusból 38 db fut még napjainkban is. Az 1997-óta érkezett újabb modellekből 509 db fut az utakon.
Az állomány 1997-óta futó legmodernebb darabjai: RCH 22L, RCH 22U, RCH 23U, RCH 23L, LXH 22L, LXH 22L UNIV, és a KLH 22-es típusok.
A Toyota modellek vásárlása leállt, a 15 éve futó Hiace-családot a Ford Transit 2.0 TDCi 300 MWB típusa váltotta fel.
23. A legújabb betegszállító mentőautó: a Ford Transit 2.0 TDCi 300 MWB
A 2004 nyarán érkezett Ford Transit mentőkocsikból már 52 db-ot üzemeltet az Országos Mentőszolgálat. Az új típus lényegesen tágabb, komfortosabb gépkocsi, mint apró elődje volt.
24. A grafikon az Országos Mentőszolgálat járműparkjának növekedését
ábrázolja az 1990-es évek közepéig.
Napjainkban 1363 gépkocsival rendelkezik a mentőszolgálat,
melyből 1238 db mentőgépkocsi, 32 db teherautó és
92 db mikrobusz szállítóautókén segíti a mentőket. [8]
E rövid járműtörténelem ismertetésével kíséreltük meg bemutatni a közel hatvan éves Országos Mentőszolgálat történetének egy szeletét, mely az indulást, majd az 1960-as évektől megvalósuló homogén gépjárműállomány kialakulását bemutatva tárta az olvasók elé a mentőkocsipark rövid történetét.
[1] A jelenlegi teljes állomány 1363 db járműből áll, mely a teherautókat és mikrobuszokat is magába foglalja.
[2] Dr Orovecz Béla (1909-1966) az Országos Mentőszolgálat alapító főigazgatója a járműpark minimális létszámát 250 db járműben jelölte meg.
[3] A kormányzat az amerikaiak által Európában hátrahagyott Dodge Weapon és egyéb típusú teherautók egy részét megvásárolta, melyeket a közüzemek üzemeltetőinek ajándékozott. A teherautók egy kisebb hányadát a járműhiánnyal küszködő Országos Mentőszolgálat kapta.
[4] Forrás: Országos Mentőszolgálat Gépjárműosztálya. További utalások, részletes kimutatások találhatóak a Dr. Pap Zoltán (Szerk.) et al: Jubileumi évkönyv az Országos Mentőszolgálat megalakulásának ötvenedik évfordulójára. Budapest, 1998, Országos Mentőszolgálat. c. jubileumi kiadványban.
[5] Az évtized közepén a járműpark meghatározója volt a Fiat (132 db) és a Dodge (57 db), melyek együttesen az állomány 46%-át adták.
[6] A Nemzetközi Vöröskereszt adományozta a gépkocsikat, melyek korábban az amerikai hadseregben szolgáltak, mint katonai mentőautók.
[7] Kísérleti darabokként kerültek a Mentőszolgálathoz, a típust nem rendszeresítették nagyobb szériaszámban.
[8] Grafikon forrása: Dr. Pap Zoltán (Szerk.) et al: Jubileumi évkönyv az Országos Mentőszolgálat megalakulásának ötvenedik évfordulójára. Budapest, 1998, Országos Mentőszolgálat.
Fotók:
Országos Mentőszolgálat és Kresz Géza Mentőmúzeum
Felhasznált irodalom:
Pap Zoltán (szerk.) et al: Jubileumi évkönyv az Országos Mentőszolgálat megalakulásának ötvenedik évfordulójára. Budapest, 1998, Országos Mentőszolgálat.
Debrődi Gábor: Az intézményesített mentőellátás kialakulása Magyarországon, fejlődése és korszakai . Budapest, 2003, k. n.
Cselkó László (szerk): Jubileumi emlékkönyv a szervezett magyar mentés centenáriumán. Budapest, 1987, Országos Mentőszolgálat.
